Egyesületünk 2008. 10. 29–én, az alapító közgyűlés alkalmával alakult meg.
Az Egyesület létrehozásával és működtetésével célunkaz érintett települések (Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagylak, Nagyér, Pitvaros és Óföldeák), hátrányos helyzetű kistérségeinek vidék- és területfejlesztését-, a civil szervezetek, vállalkozások, valamint hátrányos helyzetű társadalmi csoportok fejlődését elősegítő programok kidolgozása, lebonyolítása és támogatása. Az ÚMVP III-as és IV-es tengelyének menedzselése, lehetőségeinek terjesztése és a térség töretlen fejlődésének fenntartása.
Munkaszervezetünk tevékenységi köre igen széles, mely az alábbiakat tartalmazza:
vidék-, településfejlesztési és szaktanácsadási szolgáltatás;
térségi civil szervezetek munkájának elősegítése, partnerség kialakítása;
vidék-, és területfejlesztési programok támogatása és szervezése (ÚMVP III-as, IV-es tengely);
pályázati szaktanácsadás, pályázatfigyelés;
Az ÚMVP III-as és IV-es tengely (LEADER) pályázatainak meghatalmazás alapján elektronikus felületen történő rögzítése.
Makó az ország dél-keleti szegletében, Csongrád megyében, a román határ közelében, a Maros-folyó jobb partján fekszik.
Makó a legyezőszerűen szétfutó utak középpontjában fekszik, ami kifejezi, hogy a csanádi régiónak nemcsak közigazgatási, de piackörzeti góca is volt. Jelenleg fő forgalmi útjainak szerkezeti gerincét a 43-as főközlekedési út alkotja, amely hazánkat Romániával köti össze. Vasútvonala Aradra és Szegedre 1883-ban, Hódmezővásárhelyre és Nagyszentmiklósra 1903-ban épült ki. Budapesttel, az ország fővárosával is közvetlen vasúti összeköttetése van.
A Szeged felé irányuló közlekedést a Maros-folyón keresztül egy vasúti és egy közúti híd szolgálja ki.
Az első emlékek a település északi határában őskori településnyomokat tártak fel. A mai Makó nyugati részén, közvetlenül a Maros-folyó mellett már a honfoglaló magyarok kis települést találtak. Makó első írásbeli említése 1247-ben Vlnuk (ejtésben Velnök) alakban figyelhető meg. Az akkori neve ószláv nyelven révészt jelent, s ez arra utal, hogy ezen a helyen kedvező volt a Maroson való átkelés. A város első virágzása a XIII. század második felére esik, amikor Makó bán, az akkori Makófalva volt a település földesura.
A XV. században a térség falvainak piaci központja volt, mezővárosi szerepkört töltött be.
A török idők alatt többször elpusztult a település, de mindig újjáépült ugyanazon a helyen. A török hódoltság alatt a református hit szellemi központja, esperesi székhely lett.
A karlócai béke (1699) után a kamarai betelepülési kedvezmények hatására hirtelen gyors fejlődésnek indult. Ennek következtében a város 1730-ban megyeszékhely lett, és 4 országos vására jelentős termény- és állatforgalmat bonyolított le.
A napóleoni háború gabonakonjunktúrája a polgárosodást is magával hozta.
Makó szabadságszerető népe egy szívvel, egy lélekkel sorakozott Kossuth Lajos zászlaja alá 1848-ban. Makó 1849-ben rendezett tanácsú város lett.
Városunk időközben gazdag, virágzó várossá fejlődött. 1880-ban lélekszámban megelőzte Pécset, Miskolcot, Kassát, Kolozsvárt és Brassót!
A város urbanizációja a millennium és az első világháború között nagy lépésekkel halad előre. Trianon után elvesztette a Bánsággal és Erdéllyel a gazdasági kapcsolatait.
A város jeles szülöttje volt Eckhardt Tibor, a két világháború közti kisgazdapárt főtitkára, aki a megye országgyűlési képviselője is volt. Itt élt Justh Gyula, a város több évtizedig volt országgyűlési képviselője. Itt születettt Dobsa Lajos publicista, drámaíró és lapszerkesztő, valamint Pulitzer József újságíró, lapkiadó. Itt élt a város történetírója, Szirbik Miklós is. E város szülötte Galamb József is, a Ford-T modell atyja. Makón töltötte diákéveinek egy részét József Attila és tanított itt Juhász Gyula is. Szintén városunk szülötte Páger Antal színművész is, akinek emlékét szobor őrzi és díjat nevezett el róla a város.
A Makóra Szeged felől érkezőt a Korona szálló impozáns, eklektikus épülete fogadja. A Korona előtti téren áll az első világháborúban elesettek hősi emlékműve. A szálló melletti parkban található József Attila szobra. A város monumentális klasszicista középülete a Városháza, s a legreprezentatívabb lakóháza a neobarokk Bérpalota. A református városrész jeles épülete a szintén neobarokk stílusban épült Postapalota és mellette a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház. A József Attila Gimnázium új sportcsarnokát is ő tervezte. Makó egyik legújabb építészeti alkotása a Szent István Egyházi Gimnázium új épülete.
A város legrégibb épülete a barokk stílusú, 1734-ben épült Kálvária-kápolna. A Csanád vezér téren található a klasszicista stílusban épült Püspöki rezidencia és kápolna. A romantikus stílusú újvárosi református templom 1882-ben, míg az újvárosi katolikus templom 1913-ban épült fel. A barokk stílusban épült görög katolikus templom 1778-ban nyitotta meg kapuit.
A Szent-István téren épült fel az első királyunkról elnevezett barokk plébániatemplom 1772-ben, s ennek az udvarán helyezték el a helyiek által "kűkép"-nek nevezett Szűz Mária szobrot.
Gazdaságában a mezőgazdaság ma is meghatározó, amelyet kitűnő éghajlati és talajadodttságok segítenek. A hagyma mellett a gabona- és a kapásnövények, a petrezselyemtermelés, valamint az állattenyésztés a jellemző.
Ipara döntően az élelmiszergazdaságra és a könnyűiparra épül, és elsősorban kis- és középvállalkozásokat foglal magába. Jelenleg több, mint 200 gazdasági társaság működik a városban és közel 3000 egyéni vállalkozás folytat gazdasági tevékenységet a településen. A város gazdaságában számottevő a gépgyártás, a bútorgyártás, a gumigyártás és a különböző élelmiszerfeldolgozás.
Makó Város Önkormányzatának nem tegnapi ötlete, hogy a gazdaság élénkítése, a helyi és térségi munkahelyteremtés érdekében az egyik legdinamikusabban fejlődő iparágat, a turizmust Makón meghonosítsa. A történet kezdete tíz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a város gazdasági szakemberek segítségével felmérte, milyen lehetőségek állnak rendelkezésére, hogy az önkormányzat eszközeinek figyelembe vételével kitörési pontokat fogalmazzunk meg.
A szakértői vélemények egybehangzóak: a gyógyhatású marosi iszapra, és az 1956 óta a városban feltörő, szintén gyógyító termálvízre alapozott gyógyfürdő, kiegészülve egy fürdőváros valamennyi szolgáltatásával adhat a város gazdaságának új energiákat, mozdíthatja meg a tőke érdeklődését, ez a fejlesztés adhat az itt élőknek munkahelyeket.
A fürdő mint intézmény, a maga méreteivel legfeljebb veszteség nélkül, vagy szerény haszonnal működhet, a valódi bevételek azonban azokból a kiegészítő szolgáltatásokból (szállás, étterem, cukrászda, fodrászat, műkörmös és így tovább) származnak majd, és ez nemcsak a városi önkormányzat, de az itt élők megélhetését is biztosítja majd.
A Makói Hírek jelen különszáma mindazokat a tényeket, adatokat, érveket ismerteti, amelyek bemutatják, min alapszik a tízéves folyamat, milyen törekvések irányítják a városvezetés tetteit, mik azok a tényezők, amelyek alapján valamennyi, négyévente újraalakult képviselő-testület támogatta a fürdőfejlesztés gondolatát.
Kérem, tudjanak meg többet a város életét jelentősen alakító fürdőfejlesztésről, terveinkről, mindazokról a tényekről, amelyek ehhez a témához kapcsolódnak.
A kormány 1998-ban Makót és térségét vállalkozási övezetté nyilvánította. A vállalkozási övezet jelentős adó- és pénzügyi kedvezményeket nyújt 2007. december 31-ig. Az övezetben a gazdaság fejlesztése az európai normáknak megfelelően, a környezet- és természetvédelmi jogszabályok betartása mellett történhet.
A Makói Ipari Park a város északkeleti részén található. Az ipari park célja a kistérségben előállított, nagy mennyiségű és jó minőségű mezőgazdasági termék magasszintű feldolgozása. Az ipari park a jövőben a kelet felé terjeszkedni kívánó cégek stabil telephelyévé válhat, melynek jók a logisztikai adottságai, biztosított a humán erőforrás magas színvonala és képzési rendszere.
A városban a minőségi szálláshelyet öt panzió, egy hotel és két camping is biztosítja; a vendéglátást és az étkezést pedig négy étterem, egy csárda, pizzéria, valamint mintegy féltucatnyi vendéglő biztosítja. A település kiemelkedő kulturális intézményei a József Attila Múzeum, a Hagymaház és a József Attila Városi Könyvtár.
Kiemelkedő turisztikai-egészségügyi létesítménye a településnek a Makói Termál- és Gyógyfürdő, amely a város központjában 13 000 m2-es területen várja látogatóit. A 41C°-os gyógyvízzel rendelkező fürdő naponta 1600 vendég ellátására képes. Az úszás szerelmesei télen is használhatják az 50x21 m-es feszített víztükrű, vízforgatásos rendszerű, légsátras medencét.
A város évente több, jeles eseménynek és programnak ad otthont évente. Makó Város Napja már több éves hagyományra tekint vissza, s az 1699-es visszatelepülés emlékét hivatott őrizni és továbbadni a mai makóiaknak.
Minden év júliusában kerül megrendezésre a Makói Grafikai Alkotótelep, amely egy hónapig tart. Augusztusban nyitja meg kapuit a Makói Művésztelep, s három héten keresztül tart nyitva.
A város önkormányzata gazdag rendezvénysorozattal ünnepli az állam- és egyházalapító királyunk, Szent István napját. 2000. augusztus 20-án került felavatásra Szent István lovasszobra, méltó emléket emelve ezzel történelmünk meghatározó személyiségének.
Immár 1990 óta minden évben megrendezésre kerül a Makói Nemzetközi Hagymafesztivál, melyet évről évre mind színvonalasabb szakmai programok színesítenek. Az egész napos programok minden korosztály számára művészeti és kulturális látnivalókkal szolgálnak, ahol megtalálhatók gyermekprogramok, időszaki kiállítások, hagyományőrző programok és bemutatót tartanak a régi mesterségek képviselői is. A fesztivál egyben nemzetközi szakmai konferenciáknak is otthont ad. Egyéb programok is gazdagítják a vásári hangulatot, mint pl.: kisvonat, bábelőadás, koncertek és nótaest, hagymabál, lóverseny és tűzijáték.
A város középiskolái térségi beiskolázásúak, elismert gimnáziumi és szakképzést folytatnak.
Az alábbi felület tartalmazza a makói oktatás teljes körú struktúrális felépítését a kistérség vonzáskörzetében:
www.mako.hu/hu/oktatas
A város jelenlegi területe 229,23 km2, amelyből művelhető terület 196,8 km2. Lakónépessége mintegy 24 658 fő. A munkanélküliség 8,0% körül van az idei statisztikában. Makón összességében a gazdasági igényeknek megfelelő jó munkamorállal jellemzett, szakképzett munkaerő található, mely szükség esetén át-, ill. továbbképezhető.
A megkapó szépségű Maros-folyó és ártere a vízi sportok kedvelőinek és a természetjáróknak nyújt kikapcsolódást. Az aktív turizmus kedvelőinek a vadászat, a lovaglás és a horgászat feltételei is adottak városunkban.
A makói kistérség - benne Makó városával - az ország, - s várhatóan rövidesen az Európai Unió - dél-keleti kapuja.
A város önkormányzata az új évezred küszöbén azon fáradozik, hogy megvalósítsa a hagyományok tiszteletén és ápolásán nyugvó, abból gyökerező fejlődést, amely a sajátos magyar nemzeti értékeinken keresztül vezet el bennünket az európai uniós országok közösségébe a csatlakozáskor!
A térséghez 17 település tartozik. Makóról mintegy 20-25 perc alatt minden települést megközelíthetünk: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagylak, Nagyér, Pitvaros és Óföldeák tartozik közvetlenül Makó és térségébe.
A térség központja a 700 éves városi múlttal rendelkező Makó, mely hagyományos központi szerepkörénél fogva a kistérségi együttműködés központja is.
A Makó és Térsége Tourinform Iroda összegyűjti a 17 település programjait, látnivalóit, információt nyújt az ide érkezők és az itt élők számára.
A vállalkozások fejlesztéséhez, a külföldi tőke térségbe vonzásához, a vállalkozások térségben történő beruházásainak növeléséhez kedvező feltételeket nyújt, hogy a kistérség települései 1998-ban elnyerték a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet címet, valamint Makón Ipari Park létesül. Az övezetbe tartozó 18 település közigazgatási területén folytatott ipari termelő és szolgáltató tevékenységhez sajátos pénzügyi és adókedvezmények vehetők igénybe.
Makó térsége közlekedési és logisztikai szempontból a régió kiemelkedő bázisa, a Duna-Körös-Maros-Tisza Euroregionális (magyar-román-jugoszláv) határmenti együttműködés központi nagyvárosait (Szeged-Arad-Temesvár) összekötő utak csomópontjában fekszik.
A kistérség gazdaságát a jövőben is elsősorban a mezőgazdaság, valamint a tágabb értelemben a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok fejlődése határozza meg. A kistérség tájspecifikumai közé tartozik a vöröshagyma-, fokhagyma és petrezselyem. Az állattenyésztés valamennyi ágazata megtalálható a térségben. Jelentős vadállomány található apró vadakból, elsősorban nyúlból és fácánból.
A makói kistérség közlekedési kapcsolatait jelentősen javítja majd a 43-as számú főút Makót elkerülő, az Ipari Park mellett 2001-ig megépülő szakasza. A tervek szerint a Szegedtől megépülő M43-as gyorsforgalmi út is majd itt, a Makói Ipari Park közelében halad el és Nagylaknál lépi át az országhatárt.
